Török Béla

1894-1934





Alkotó: 
Kovács György 
Felállítás és avatás éve: 
1998 
Tanszék: 
Útépítéstan 

1894 március 31-én Vadászerdőn Temesvár mellett született, mint Török Sándornak, az akkori magyar erdészet egyik legkiválóbb vezéralakjának egyetlen fiú­gyermeke. Középiskoláit Temesvárott végezte, majd 1912-ben a Selmecbányái főiskola erdőmérnöki osztályára iratkozott be. A há­ború kitörésekor bevonult a temesvári tüzérezredhez és túlnyomó­részben harctéri szolgálatot teljesített a háború végéig. 1919 októberében szerelt le mint tart. tüzérfőhadnagy. Főiskolai tanul­mányait 1920-ban Sopronban fejezte be, amely után gróf Ester­házy Ferenc tatai hitbizományának erdőgondnoka lett és innét került 1923 januárjában a főiskola út- és vasútépítéstani, majd pedig erdőhasználattani tanszékéhez tanársegédnek.  Képességeit az erdőmérnöki osztály korán felismerte és mint adjunktust 1926 őszén az újonnan létesített fatechnológiai tanszék vezetésével bízta meg vizsgáztatási joggal. 1929-30-ban egy évig a berlini "Reichs-anstalt für Materialprüfung", majd pedig a stuttgarti műegyetem anyagvizsgáló intézetében- dolgozott. 1933 május 22-én az erdőmérnöki osztály egyhangú kitüntetéssel az erdészettudományok doktorává avatta, majd ezt követőleg fogadta el mind az erdőmérnöki osztály, mind a főiskola tanácsa magántanári jelölését és minden előkészületet megtett arra, hogy a bírálók egyhangú, rendkívül kedvező bírálata alapján magántanárrá nyilvánítsák. Sajnos, vá­ratlanul bekövetkezett halála ezt megakadályozta. Fontosabb szakmunkáinak jegyzéke:

1. Fűrésztelepek tervezése. (Litográfia 1927.)

2. A fa mechanikai, technológiai vizsgálatának erdőgazda­sági jelentősége. (Erdészeti Kísérletek. 1929.)

3. A favizsgálatok szabványosításának kérdéséhez. (Erdészeti Kísérletek. 1929.)

4. Az erdőhasználati munka racionalizálása. (Erdészeti Kísér­letek. 1929.)

5. A rétegeltfa. (Erdőgazdasági Szemle. 1930.)

6. Megjegyzés a "Racionalizálás az erdőgazdaságban" c. cikk erdőhasználati részéhez. (Erdőgazdasági Szemle. 1930.)

7. Erdőhasználati időtanulmányok. (Erdészeti Kísérletek. 1932,)

8. A magyar Alpok és a Bükkhegység lucfenyőállományainak erdőhasználati értéke. (Erdészeti Kísérletek és Erdészeti Lapok. 1933.)

9. Összehasonlító vizsgálatok a lucfenyő anatómiai szerkezete és műszaki minősége közötti összefüggések megállapítására. (Er­dészeti Kísérletek. 1934.) Fehér.

Forrás:

Erdészeti Lapok, 1934. június

 


Link: Erdészeti Lapok (1934. június)