Fekete Lajos



(Torda, 1837. jún. 18. - Selmecbánya, 1916. jún. 29.): erdész, botanikus, főiskolai tanár, az MTA l. tagja (1910). Fekete Zoltán erdőmérnök apja. Tanulmányait 1856-59-ben a selmecbányai bányászati és erdészeti ak.-n végezte. 1859-től a kolozsvári erdőigazgatósági kerületben dolgozott, 1867-ben a selmecbányai ak. segédtanára, 1878-ban r. tanára. 1873-tól az erdőtenyésztéstan tanszék vezetőjeként erdőtenyésztéstant és erdővédelmet, talaj- és klímatant, az erdészeti, vadászati és úrbéri törvényeket tanította, 1891-től az erdőrendezést, becslést, értékszámítást, valamint az erdészeti statisztikát is. Szakmunkáiban is az erdészet minden ágát művelte. 1906-ban nyugalomba vonult. Szakcikkeit az Erdészeti Lapokban és az Erdészeti Kísérletek c. folyóiratban közölte, igen termékeny népszerűsítő szakíró is volt. - F. m. A mezőség kopárainak befásítása (Kolozsvár, 1876); Erdészeti rovartan (I-II. Selmecbánya, 1878); Erdészeti talajtan (Selmecbánya, 1882); Az erdőbecsléstan kézikönyve (Scholtz Gyulával, Selmecbánya, 1882); A tölgy és tenyésztése (Bp., 1888); A Magyarországon előforduló főbb fanemek csemetéinek termesztése és ültetése (Bp., 1889); Erdészeti növénytan (Mágócsy-Dietz Sándorral, I-II. Bp., 1891-1896); Erdészeti nyereségszámítástan (Bp., 1900); Erdőrendezéstan (Bp., 1903); Az erdészeti jelentőségű fák és cserjék elterjedése a magyar állam területén (Blattny Tiborral, I-II. Bp., 1913). - Irod. Nagyajtai F. L. (Erdészeti L. 1916.); Mágócsy-Dietz Sándor: F. L (MTA Emlékbeszédek, XXIII. Bp., 1937); Rapaics Rajmund: A magyar biológia története (Bp., 1953); Nemky Ernő: F. L. emlékezete halálának 50 éves fordulójára (Az Erdő, 1966. 5. sz.).

 

Forrás:

Életrajzi lexikon


Alkotó: 
Orbán Antal 
Felállítás és avatás éve: 
1930 
Tanszék: 
Növénytan, Erdőrendezéstan 

Avatóbeszéd