7.      A térkép webes megjelenítése

 

7.1       Internetes megjelenítési módok

Miután a DigiTerra-val elkészültek a térképek és a tematikák következett a térképek internetes megjelenítésének megoldása. A netes megjelenítéshez több féle módszer közül lehet válogatni ezek a lehetőségek a HTML, a DigiTerra netes felülete, KML ami a Google Earth programozási nyelve, és a University of Minnesota által fejlesztett MapServer.

A lehetőségek közül először a MapServer tűnt a legjobban használható megoldásnak. Sokáig az volt a cél hogy a térképek ebben a formában jelenjenek meg a net-en. A MapServer nagy előnye az, hogy a felhasználónak semmilyen kliens, vagy egyéb file-t nem kell letöltenie, egyszerűen a böngészőjéből tudja használni a térképet. A MapServer-es megjelenítést viszont sajnos el kellett vetni ugyanis egyéb külső tényezők miatt nem sikerült egy működő szervert elindítani, amire a térképeket fel lehetett volna tölteni.

A következő lehetőség a DigiTerra webes felülete volt. Ennek a módszernek a térkép könnyen kezelhetősége az előnye, a tematikák könnyű ki- és bekapcsolása, keresés lehetősége a térképi elemek között. Hátránya hogy egy klienst kellett letölteni hozzá, amit nem biztos, hogy mindenki megtesz, aki csak kíváncsiságból látogat el a honlapra. Végül ezt a módszert sem tudtuk kivitelezni legfőképpen az időhiány és más szintén használható alternatív megoldások miatt.

A HTML-es megjelenítés legnagyobb előnye, hogy talán a felhasználók számára a legkönnyebben használható, egyszerűen programozható és fejleszthető. Nagy hátránya viszont hogy egy teljesen általános alkalmazásról van szó, amit nem térképek megjelenítésére fejlesztettek ki, éppen ezért sok olyan dolgot nem lehet vele megtenni, amire igazán szükség lenne. Ilyen hiányosság például hogy a térképen megjelenített elemekre nem lehet rákeresni, hogy érdemben nem lehet a térképbe belenagyítani.

A következő módszer a Google Earth alatt való megjelenítés. Ennek a módszernek az előnye, hogy nagyon széles körben elterjedt, könnyen használható, igényes és látványos megjelenítést eredményez, tetszés szerint lehet a térképet forgatni, ráközelíteni. Hátránya hogy régebbi számítógépek, vagy lassabb internet hozzáférés esetén adódhatnak gondok a megjelenítéssel, illetve a program futásának sebességével.

 

7.2       A HTML-es megjelenítés

A HTML-es módszer előnyeiről és hátrányairól már beszámoltam korábban. A sok hátrányos tulajdonság ellenére azért döntöttem úgy, hogy mégis HTML-ben is elkészítem a térképeket, mert ez a programnyelv nagyon széles körben elterjedt és talán az egyik leg univerzálisabban használható.

A HTML oldal elkészítéséhez kétféle térképet használtam, mind a kettőt a DigiTerra raszteririzálás parancsával hoztam létre. Az összes tematikáról készítettem raszteres képet, mindegyiket a baloldalon látható paraméterek szerint, és még csináltam egy kisebb méretű képet, aminél a pixelméretet egyre állítottam.

A honlap kezdőoldala úgy lett elkészítve, hogy a kisebb méretű képe lett elhelyezve a baloldalon, mellette kapott helyet a többi oldalra mutató hivatkozás és jobboldalon egy információs panel lett elhelyezve, amelyben annak az egyednek az adatai jelennek, meg amelyikre a képen kattintunk. A hivatkozások a nagyobb felbontású tematikánként létrehozott térképekre mutatnak. Ezeken a térképeken, ha rákattinthatunk az egyes egyedekre, egy felugró ablak jelenik meg, amelyben elolvashatjuk az egyedek tulajdonságait. A kezdőlapon kapott még helyet egy hivatkozás, amelyik a Google Earth-os KML file-ra mutat, hogy az is elérhető legyen innen. 

 

Egy faj adatainak megjelenítésének programozása HTML-ben:

 

<AREA shape="circle" coords="401,317,5" onclick="SetInfo('Név: Óriás mamutfenyő\nTudományos név: Sequoiadendron giganteum\nCsalád: Taxodiaceae\nTörzs: nyitvatermők\n\nHabitus: Óriási termetű, örökzöld fa.\nVirágzás kezdete: 0315 hónap, nap\nElvirágzás: 0415 hónap, nap\n\nSzármazás: Észak-Amerika nyugati része, Sierra Nevada\nVédettség: nem védett\nMegjegyzés: Mélyrétegű, jó vízgazdálkodású talajt, párás környezetet igényel. Fiatal korban kissé fagyérzékeny\nTörzsátmérő: 144.0 cm ')">

 

A honlap címe:

 

7.3       Az növény egyedek megjelenítése a Google Earth-ben

A Google Earth egy általánosan elterjedt ingyenesen használható program ami alkalmas térképek megjelenítésére és kezelésére viszont a rajta való megjelenítés leprogramozása már sokkal nagyobb kihívást jelent mint a HTML programozás.

Először az adatok létrehozására volt szükség, amelyeket először ki kellett exportálni a DigiTerra-ból Excel formátumba. Az Excelben az adatokat hét oszlopba kellett rendezni, amelyikek a Point Id, X, Y, Z koordináták, Magyar nev, Lairas, és Kep voltak. A Lairas oszlopba kapott helyet a fajok tulajdonságaiból a tudományos név, családnév, a megjegyzés, és az egyedhez tartozó képneve. Amikor ez kész volt el kellett menteni ’txt’ file-ba. A ’txt’ file-t lehetett beimportálni az ArcView, aminek segítségével létre lehetett hozni azt a ’kml’ file-t, amit a Google Earth használ, és ennek segítségével mutatja meg az egyedeket a térképen. Mivel a Google Earth nem tartalmaz megfelelő részletességű légi vagy űrfényképet Sopronról és a botanikus kertről ezért be lett rakva az egyedek hátterébe a DigiTerra-ban is megjelenített 1999-ben készült infraszínes ortofotó, ami már nagy részletességű hátteret biztosított a pontok számára. Sajnálatos módon a Google Earth ikonkészlete nem túl nagy és nem túl változatos ezért az összes egyed pozícióját egy sematikus fenyőfa jelzi törzsi hovatartozástól függetlenül.

 

A térképen az egyedeket jelző fenyőkre kattintva egy buborékban megjelenik a faj magyar neve, leírása, és ha van hozzá, akkor a fényképének a kicsinyített mása, amire ha ráklikkelünk megjelenik teljes méretben.

 

7.4       A rendszer tesztelése

A rendszert az egyetem keretein belül tudtam tesztelni és azt mondhatom, hogy a helyi körülmények között jól működik. Aminek a tesztelésére nem volt lehetőségem az az, hogy mennyire működik a rendszer gyorsan egy átlagos, az egyeteminél jóval kisebb sávszélességű internet elérés mellett. Sikerült viszont tesztelnem régebbi kisebb teljesítményű számítógépeken is, ekkor mutatkozott az a probléma, hogy a Google Earth-os megjelenítés során a háttérben elhelyezett ortofotó hibásan jelent meg, úgy hogy a felismerhetetlenségig eltorzult. Némi pontatlanságnak lehet nevezni egy-két, a leíró adatok megjelenése során felbukkanó, a szövegben előforduló elgépelést, ezeket a tesztelés során folyamatosan javítottam törekedve arra, hogy egy se maradjon a kész munkában. Egyéb problémát eddig nem fedeztem fel