6.      A ponttérkép elkészítése

 

6.1       A térkép elkészítéséhez használt program: a DigiTerra Map

A térkép elkészítéséhez számos programot lehetett volna használni. Ezek közül a DigiTerra-ra esett a választásom.  Azért választottam ezt a programot, mert könnyen kezelhető, jól áttekinthető menürendszere van, egyetemi tanulmányaim során ennek a programnak a használatát sajátítottam el a legmélyebb szinten, és az egyetem hallgatójaként ingyenes felhasználói jogot kaphatok, valamint a program magyar nyelve nagyban megkönnyítette munkámat.

 A „DigiTerra Map egy magas szinten integrált térinformatikai szoftver, mely lehetővé teszi országos méretű földrajzi adatbázisok kialakítását, legyen szó vektor vagy raszter térképi állományokról, terepmodellekről és térképi elemekhez kapcsolt leíró adatokról. A szoftver az előbbi feladatok elvégzéséhez szükséges valamennyi eszközt tartalmazza: beépített tematikus térképező, térkép szerkesztő, elemző eszközök, digitális képfeldolgozó és felületmodellező, relációs adatbázis-kezelő és jelentéskészítő. A program a mindennapokban is hatékonyan alkalmazható a földrajzi vonatkozású adatok feldolgozásában.” (DigiTerra_Map_FKK.pdf)

 

6.2       A program működése

A DigiTerra program ’.map’ formátumú térképfile-okkal dolgozik. Ezek a térkép file-ok lehetnek pont-, vonal-, vagy terület-típusúak. A térkép file-okhoz ’.tab’ kiterjesztésű adattáblák tartoznak. Ezekben az adattáblákban tárolja a program a térképi elemekhez tartozó adatokat, mint például az objektumok adatai. Amikor a DigiTerra-ban megnyitjuk a ’.map’ kiterjesztésű file-okat, akkor azokat a program tematikákban kezeli. Egy térképet többször, több tematikában is megnyithatunk egy időben. A különböző tematikákban megnyitott azonos térképeket a térkép elemei szerint más és másféleképpen lehet osztályozni, például az én esetemben a növényekről készült ponttérképet többször is megnyitottam több tematikában, de mindegyikben különböző szempont szerint csoportosítottam a fákat, de erről a csoportosításról és a különböző osztályozásokról még a későbbiekben bővebben be fogok számolni. A megnyitott térképnézetek összességét a hozzájuk kapcsolódó adattáblák elérési útjait ’.viw’ kiterjesztésű térképnézet file-okban tudjuk elmenteni.

 

6.3       Az adatok és az adattáblák

A terepi adatok feldolgozása során létrehozott ’.txt’ szöveg file tabulátorokkal elválasztva tartalmazta a felmért pontok sorszámát (ID-jét), a pontok koordinátáit, a pontok kódját, és a felvételezés idejét. Ezt a file-t importáltam a DigiTerra-ba így a program elkészítette belőle azt az adattáblát, amelyben a következő adatok szerepelnek:

 

Point ID – a pontok azonosító száma

 

X, Y – a pontok koordinátái (EOV X, EOV Y)

 

Z – a pontok magassága (ortho height, tengerszint feletti magasság)

 

Code – a fajok kódja

 

A fajok ponttérképét ezen adatok alapján készíttettem el a DigiTerra-val. Ebben az adattáblában már feleslegessé váltak a felállási pontok adatai, ezért minden ezerrel kezdődő ID-jű pontot töröltem.

Ezek után foghattam hozzá a fajok leíróadatainak számítógépre viteléhez. Azt a koncepciót követtem, hogy a leíróadatok legyenek lényegre törőek, a könnyebb kezelhetőség érdekében rövidek, de megfelelően tájékoztassanak az egyes fajok tulajdonságairól. Végül a fajok leíróadatai a következőképpen alakultak:

 

Code – a felmérés során a faj kódja.

 

Magyar név – a fajok magyar neve.

 

Törzs – megmutatja, hogy a faj melyik törzsbe (divisio) tartozik.

 

Család - megmutatja, hogy a faj melyik növénycsaládba (familia) tartozik.

 

Nemzetség – megmutatja, hogy a faj melyik növénynemzetségbe (genus) tartozik és egyben a faj tudományos nevének első felét képezi.

 

Faj név – megmutatja, hogy melyik növényfajról (species) van szó és egyben a faj tudományos nevének a második felét képezi.

 

Habitus – megmutatja, hogy az adott faj hogy néz ki, milyen külső tulajdonságokkal rendelkezik.

 

Kinézet – ez a csoport valójában a habitus egyszerűsített változata, aminek a létrehozására azért volt szükség mivel a habitus oszlopban lévő igen részletes leírás alapján nem tudtam volna jól elkülöníthetően ábrázolni a térképen a fajok kinézetét.

 

Virágzás kezdete - megmutatja, hogy a fajok mikor kezdenek virágozni. Az adatok első ránézésre igen furcsának tűnhetnek, de a könnyebb kezelhetőség érdekében kénytelen voltam számszerűsíteni ezeket az adatokat. Négyjegyű számokat használtam, amelyek első két számjegye a hónapot jelöli, a második két számjegy pedig a napokat. Mivel azonban a virágzás nem napra pontosan kezdődik ezért csak három féle „második számjegyet” használtam, amelyekből a 01 jelenti a hónap eleji virágzást, a 15 jelenti a hónap közepi virágzást, és a 30 jelenti a hónap végi virágzást.

 

Elvirágzás – megmutatja, hogy a faj mikor virágzik el. Ezeknek a dátumoknak a felépítése megegyezik a virágzás kezdete dátumokkal.

 

Származás – megmutatja, hogy hol őshonos a faj, honnan került hozzánk.

 

Védettség – megmutatja, hogy a faj védett vagy nem védett.

 

Megjegyzés – egy rövid leírás a fajról, legfőképp termőhelyi igényeket tartalmaz, de más, egyéb információt is közölhet a fajról.

 

A fajleíró adattábla létrehozásakor minden fajt csak egyszer írtam le, attól függetlenül, hogy az adott fajt hány alkalommal mértem fel. Azt, hogy az összes felmért egyednek megjelenjenek a faji tulajdonágai, a különböző adattáblák összekapcsolásával oldottam meg, ennek a kivitelezését majd még a későbbiekben részletezem.

A következő adattábla, amit létrehoztam az egyes egyedek saját tulajdonságait tartalmazza. Ebben a táblában több teljesen üres oszlop is található, amelyeket a későbbi fejleszthetőség érdelében hoztam létre. Az egyedek tulajdonságait tartalmazó adattábla a következő oszlopokból áll:

 

Point Id – a pontok azonosító száma.

 

Átmérő – megmutatja az egyes egyedek mellmagassági átmérőjét centiméterben. Ez a mező csak a fák esetében van kitöltve, mivel a cserjék, törpecserjék, és kúszónövények esetében ezt igen nehéz lenne mérni.

 

Ültetési év – ez az egyik üresen hagyott oszlop, amit a további fejlesztés és adat kiegészítés érdekében hoztam létre.

 

Egészségi állapot – ez a másik üres oszlop, ami még kitöltésre vár.

 

Kép – ebben az oszlopban az egyed fényképeire találunk hivatkozást, ami áll az elérési útból és a fénykép nevéből. Sajnos a csatolt dokumentum megjelenítése nem túl jól alkalmazható a DigiTerra-ban ezért ez a funkció itt nem volt elérhető, de maga az adat, hogy az egyes fajokhoz tartozó képnek mi a neve és mi az elérési útvonala mindenképpen hasznos volt ezért hagytam meg azt az oszlopot.

 

A DigiTerra-ban lehetőség van különböző adattáblákat összekapcsolni, én is ezt használtam, hogy a meglévő adattábláimat összefűzhessem. Az adattáblák összekapcsolásához szükség van legalább egy-egy olyan adatoszlopra az adattáblákban, amelyek adatai megegyeznek, és amelyek alapján a program össze tudja azokat kapcsolni. A különböző adattáblák összekapcsolásának az az előnye, hogy ha egy adatsor szisztematikusan ismétlődik, akkor azt nem kell újra és újra begépelni. Esetemben pont a legtöbb és leghosszabb adatokat tartalmazó adattáblában, a fajleírásokat tartalmazó adattáblában nem kellett egy faj adatait többször begépelni, elég volt csak egyszer. További előnye még hogy megkönnyíti az adatok utólagos javítását, pótlását, kiegészítését is, hiszen itt ha változik egy faj valamelyik adata elég egyszer átjavítani egy helyen és nem kell több időt tölteni azzal, hogy más helyeken is keresgéljük az adatainkat ami hibalehetőségre is ad okot, mert nem biztos hogy a sok adatsor közül megtaláljuk az össze javítandót.

Az adattábláimat a Point Id és a Code oszlopok alapján fűztem össze, úgy hogy a koordinátákat tartalmazó adattáblához kapcsoltam a két másikat, a fejleírásokat tartalmazó adattáblát a Code oszlop alapján, az egyedek tulajdonságait tartalmazó adattáblát pedig a Point Id-k alapján.

 

6.4       A ponttérkép és a tematikák elkészítése

A ponttérképet a koordináták adattáblában szereplő adatok alapján hoztam létre a DigiTerra-val. Miután elkészült a ponttérkép elkezdhettem a tematikák elkészítését, amelyekkel jól átláthatóvá és szemléletessé tudtam tenni a térképet.

A végleges térképnézet kialakítása során sok különböző tematikát hoztam létre és azokat is sokféleképpen készítettem el mire megtaláltam a megfelelő beállításokat, de vegyük sorra milyen tematikákat használtam.

Elsőként meg kell említenem azokat a tematikákat, amelyek háttértér-térképként szolgáltak és könnyen értelmezhetővé, áttekinthetővé tették a ponttérképemet. Négy ilyen tematikát használtam, ezek:

 

Orto_1999 – ez egy 1999-ben az egyetemről és a botanikus kertről készült infraszínes ortofotó. Később ezt a fotót használtam a Google Earth-ben is mint részletes háttérkép.

Orto_2005 – ez egy 2005-ben az egyetemről és a botanikus kertről készült színes ortofotó.

 

Vonalas térkép – ez a tematika Török Tamás és Jurák Gábor az egyetem alsó és felső botanikus kertjéről készített térképének egyszerűsített változata, amiből sok mindent kiszedtem és csak az átláthatóságot segítő elemeket hagytam benne. Amit használtam a térképből: azok az utak, az ösvények, járdák, épületek, építmények, lépcsők, sziklakertek, alappontok, jelzőkövek, és kerítések. Ezek egy kellően átlátható mégis, szemléletes alaprajzát adják a botanikus kertnek.

 

Vonalas térkép 2 – ez a tematika tartalmát tekintve teljesen megegyezik az előzővel, mindössze a megjelenítésben van különbség az, hogy itt az egyes elemeket más és más színnel jelenítettem meg. A tematikában következő színeket használtam az utak és egyéb vonalas létesítmények élénk zöldek lettek a kerítést kivéve, ami barna színt kapott. Az épületek és építmények pedig kék színt kaptak. Ez az élénk színes kép nagyon jól kirajzolódik, ha a két ortofotóval a háttérben dolgozunk, míg az egyszínű fekete térkép akkor volt jól áttekinthető, ha fehér háttér előtt dolgoztunk.

 

Miután a háttér tematikákkal végeztem és azok kellő alapot nyújtottak a növényeket feltüntető ponttérképnek, elkezdhettem a növényeket csoportosító tematikák elkészítését.

 

Törzs – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy melyik törzsbe tartoznak. A nyitvatermők szimbóluma egy fenyőfa sematikus rajza, míg a zárvatermőké egy sematikus lombos fa. Azért ezt a tematikát tettem a pont tematikák közül alulról a második helyre, mert ha valamilyen más tematikát is megjelenítünk mellette, akkor azt nem fedi el a szimbólum és így egyszerre láthatjuk a másik tematikával.

 

Fajok – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy melyik fajba tartoznak. Sajnos a nagy fajszám miatt nem igazán szemléletes, mert a sok fajt nem lehet olyan sok színnel megjelenítetni, hogy könnyen elkülöníthetőek legyenek egymástól, ez a probléma sajnos még néhány további tematikában is felmerül.

 

Nemzetség – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy melyik nemzetségbe tartoznak. Erre a tematikára is igaz az, hogy a nemzetségek nagy száma miatt nehéz eldönteni, hogy melyik nemzetséget melyik pont jelöli a térképen.

 

Családok – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy melyik növénycsaládba tartozik. Ahogy haladunk egyre feljebb a rendszertani egységekben egyre csökken az elkülönítendő csoportok száma, de még itt a család szintű beosztásnál is gondot okozhat a térképi elkülönítés, mert még itt is sok a megjelenítendő egységek száma.

 

Ezzel végére értem a rendszertani alapokon való osztályozásnak, ezek után már csak az egyéb tulajdonságok osztályozása volt hátra.

 

Átmérő – ez a tematika a fák mellmagasági átmérőjén alapul. A megjelenítést úgy oldottam meg, hogy az egyes fákat nem csak egy szimpla pont mutatja a térképen, hanem a pont mérete összefüggésben van a törzsek mellmagassági átmérőjével. A térképen a szemléletesség kedvéért az egyes egyedek valós törzsátmérőjének a négyszeresét jelenítettem meg. Erre a szemléletesség mellett azért volt még szükség, mert az igen vékony törzsű egyedek egyszerűen nem látszottak volna a térképen, még így is van olyan egyed, aminek olyan kicsi a törzsátmérője, hogy nem látszik a térképen. Ezt a tematikát helyzetem a pont típusú tematikák közül legalulra, hogy a nagy helyfoglalásával ne takarja ki a többi tematikát.

 

Védettség – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy azok védettek vagy nem. Mivel csak két lehetőség van, védett, nem védett, ezért a térképi elkülönítés igen egyszerű és látványos. Piros színnel jelöltem a védett és zöld színnel a nem védett fajokat.

 

Virágzás kezdete – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy azok mikor kezdenek virágozni. A térképi megjelenítés közben először kiszűrtem azokat a fajokat, amelyekről nem állt rendelkezésemre fenológiai adat. Ez után a virágzási időket februártól szeptemberig sárgából kékbe történő színátmenettel ábrázoltam.

 

Elvirágzás – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy mikor virágoznak el. Ennél a tematikánál szintén a hiányzó fenológiai adatok kezdtem a munkát, majd az elvirágzási időket itt is sárgától kékbe tartó színátmenettel ábrázoltam februártól októberig.

 

Virágzás időtartama – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy milyen hosszan virágoznak. Ehhez a tematikához nem tartozik külön adatsor a leíró adatok között, ezt a tematikát a virágzás kezdete és az elvirágzási adatok alapján számítja a program. A DigiTerra-ban az osztályozás menüpontba a virágzási idő hosszának kiszámítására a következő képletet írtam be:

 

(VAL(LEFT([Faji.Elvirágzás] ,2) ) -VAL(LEFT([Faji.Virágzás kezdete] ,2) ) )* 30+ (VAL(Right([Faji.Elvirágzás] ,2) ) -VAL(right([Faji.Virágzás kezdete] ,2) ) )

 

A virágzási idő hosszát napokban kapjuk meg amit 15 naptól 119 napig világoskékből pirosba történő színátmenettel jelenítettem meg.

 

Kinézet – ez a tematika az alapján csoportosítja a növényeket, hogy hogyan néznek ki. Ez a kinézet valójában a habitus leegyszerűsített változata, amit a rendszertani osztályozásnál már látott probléma – hogy a túl sok féle adatot nehéz a térképen elkülöníteni – kiküszöbölésére hoztam létre.

 

Amikor elkészítettem és véglegesítettem a fenti tematikákat már csak annyi dolgom volt, hogy a térképnézetet elmentsem amit oktatott_fak.viw néven tettem meg.