- Történet
- A selmeczbányai m. kir. erdőakadémia növénykertjei.
- Az Erdészeti Botanikus Kert Selmecbányán
- A Selmecbányai Botanikus Kert története
- A Soproni Botanikus Kert története 1897-tól 1953-ig
- A Soproni Botanikus Kert története 1953-tól 1974-ig
- A Botanikus Kert az 1974 – 2008 közötti években
- Az erdészeti felsőoktatás botanikus kertjének története
- Régi képek a Botanikus Kertről
- Térképek
- Szobrok
- Védetté nyilvánítás
- Adatok
- Növények
- Látogatóknak
- Aktuális látnivalók
- Hírek, események
- KEOP zárórendezvény
- "Azok a csodálatos növények"
- Az év fája a tiszafa
- KEOP nyitórendezvény, sajtómegjelenések
- Kutatók éjszakája 2010, képek
- Növényünnep 2010
- Szakmai gyakorlat
- Nemzetközi zsűri látogatta meg az Élő Növénygyűjteményt
- Nyáresti koncert a botanikus kertben
- Székelykapu avatása
- Információs táblák állítása
- Egészségügyi világnap 2010
- Faápolók szövetségének szakmai napja
- Növényünnep 2009
- Környezet és Energetikai Operatív Program Gyűjteményes növénykeretek és védett történeti keretek megőrzése
- Itt jártak támogatóink
- Akadálymentes sétaút vakoknak és gyengén látóknak
- Oktatás
- 2008 - KAPÓCS ISTVÁN: A Nyugat-Magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében előforduló oktatott és védett fás szárú növények felmérése és térképszerveren történő megjelenítése
- 2011 - BARABITS MÁRTA: Védett taxonok állapotfelmérése és további védett fajok bemutatásának lehetőségei a Nyugat-magyarországi Egyetem Élő Növénygyűjteményében.
- 2011 - MENKÓ JUDIT: Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus kertjének arculatterve, akadálymentes irányító rendszere
- 2013 - SÁFÁR ANIKÓ: A Sopronbánfalvi Pálos-Karmelita Kolostor gyógynövénykertjének megtervezése
- Munkatársak
Oktatás
1. Bevezetés
1.1 A szakdolgozat elkészítésének célja
A szakdolgozatom elkészítésének fő célja egy olyan térkép elkészítése volt, amelyen szerepelnek a botanikus kertben található, az egyetemen oktatott fás szárú növények. A növény egyedek térképre vitele után ezeket csoportosítanom kellet a különböző tulajdonságaik alapján, mint például virágzási idő, virágzás hossza, rendszertani besorolás, védettség. A térkép elkészülte után meg kellet oldanom, hogy a térképet az internet segítségével mindenki elérhesse. Az internetes elérésnek köszönhetően bárki hozzájuthat a térkép által szolgáltatott adatokhoz, információkhoz.
1.2 A téma aktualitása, felhasználhatóság
Rohamosan fejlődő világunkban egyre nagyobb teret hódít az internet, amely ma már mindennapi életünk része, segítségével vásárolhatunk, hivatalos ügyeinket intézhetjük és információkat gyűjthetünk szinte bármiről, pedig tíz éve még csak nagyon kevesen ismerték és használták hazánkban. Mindezek ellenére Magyarországon tudtommal nem készült még botanikus kertről olyan digitális térkép, amely az interneten bárki számára hozzáférhető.
Egy interneten elérhető, sok funkcióval bíró térképnek számos haszna van, ezekből az egyik leglényegesebb a botanikus kert népszerűsítése, hiszen az ide látogató turisták a világháló segítségével tájékozódni tudnak, hogy a kertben milyen növények találhatóak, ezek hol helyezkednek el a kerten belül és hogyan néznek ki. Megtudhatják, hogy idelátogatásuk időpontjában mely növények láthatóak virágba borultan, melyek az értékes, ritka, védett növények. Az ismeretterjesztő funkció mellett az oktatási felhasználhatóságot is figyelembe vettem főképp a térképen feltüntetett növényfajok szempontjából, hiszen ezek a fajok az egyetemi tananyag részét képezik. A fás szárú növények oktatása legfőképp diavetítés formájában zajlik, amit terepi gyakorlatokkal egészítenek ki. A hallgatók a növények felismerését szinte kizárólag számítógépről, képek segítségével sajátítják el. Nagy segítséget jelenthet a tanulásban, ha a hallgatók meg tudják nézni, hogy az éppen tanult növényfaj hol található az egyetem botanikus kertjében, ki tudnak menni és élőben is megnézni az adott fajt, hiszen sokkal könnyebb úgy tanulni, hogy a tananyagot élőben is megismerhetjük.
