A Botanikus Kert az 1974 – 2008 közötti években

Írta: Dr. Kocsó Mihály (2008.)


1. A Botanikus Kert fejlődése:

 

Az 1974-1976 években megtörténik a Tornacsarnok felépítése után visszakapott terület, az új 19. számú parcella betelepítése, a volt teniszpálya parkosítása (8. sz. parcella), és a melegkedvelő tölgyesek termőhelyjelző gyűjteményeinek (BK 22. 23. sz. parcella) felújítása – VANCSURA RUDOLF tervei alapján. 1977-ben bővül a Botanikus Kert a Kollégium udvarának területével, miáltal a terület 17,2 hektárra nő. Az 1977-es őszi és az 1978-as tavaszi ültetési szezonban AGÓCS JÓZSEF és KOCSÓ MIHÁLY tervei alapján ez a terület is betelepítésre került.

Kezdeményezésünkre az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Elnöke 15/1978. OKTH határozatával országos jelentőségű védett területté nyilvánította a Botanikus Kertet. Így a Vácrátóti Akadémiai Botanikus Kert (29 ha), és az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Füvészkertje (3,2 ha) mellett a Soproni Egyetemi Botanikus Kert (17,2 ha) is országos védettséget érdemelt ki.

1979-re az üvegházak a korrózió miatt balesetveszélyessé váltak, és 1981. novemberében elkezdődött a régi üvegházak mellvédig való lebontása, valamint az új üvegházak szerkezetének elkészítése, majd szerelése. Az üvegházak részleges műszaki átadása 1983. április 21-én megtörtént, de a szellőztető-berendezés, árnyaló-kialakítás, és a fűtés-rendszer kialakítása 1986-ig tartott. Az üvegházak teljes – az egzakt üzemelési feltételeket biztosító – automatizálása elmaradt.

1984-ben létrehoztuk a BK. 62. számú parcellában a hagymás, gumós növények gyűjteményét, több mint 200 taxonnal, AGÓCS JÓZSEF és VANCSURA RUDOLF tervei alapján.

A Botanikus Kertek Világkonferenciájának határozata alapján (1985) megkezdtük a növénynyilvántartásaink számítógépre vitelét.

1986-ban a Mezőgazdasági Minősítő Intézet vezetésével KOCSÓ MIHÁLY és CSERPES TAMÁS közreműködésével megkezdődött a Botanikus Kert fás növényeinek törzskönyvezése. A munkák 2003-ban fejeződtek be VINIS GIZELLA odaadó munkájának köszönhetően. Ennek alapján a Botanikus Kertet Központi Törzsültetvénnyé nyilvánították (A/6/1986. NÖMI). Ez tette lehetővé, hogy az elmúlt 20 évben a génmegőrzési pályázatokból (Biológiai Alapok megőrzése, fejlesztése) fenntartási és fejlesztési feladatokra is támogatást nyerjünk. Így vált pl. lehetővé a tönkrement Panoráma- és Deákkúti úti kerítés felújítása – melyet a Botanikus Kert önállóan oldott meg –, az Oktatókert fejlesztése, illetve a temőhelyjelző növények gyűjteményének kialakítása a V parcellában, 1998 és 2002 között.

1986-ban felső-vezetői utasításra elindítottuk a faiskolai termesztést és árusítást. Az egyetemi támogatások fokozatosan megszűntek, csak a dogozók munkabérét biztosították. 1995-ben az Erdőmérnöki Kar az előírt leépítési, bérköltségcsökkentési kötelezettségének úgy tett eleget, hogy az egyetemi viszonylatban is kis bérkeretű álláshelyeink 40 %-át megszüntette. Ez a munkaerővesztés megnehezítette a Kert fenntartási munkáinak megfelelő elvégzését, és csökkentette a Botanikus Kert jelentőségét, erkölcsi elismertségét.

A Botanikus Kert intenzív pályázati tevékenységének, és az árusítás eredményességének köszönhetően a Kert fejlődése mindezek ellenére sem állt le.

1996-ban „A Botanikus Kertek múltja, jelene, jövője” címmel országos konferenciát rendeztünk. Erre az alkalomra elkészítettük a Botanikus Kert növényállományának jegyzékét (CSERPES - KOCSÓ: Index Plantarum 1996), a Botanikus Kert magyar, angol és német nyelvű ismertetőjét. (KOCSÓ, 1996), valamint egy a Botanikus Kertet bemutató videofilmet, MÁTYÁS CSABA, KOCSÓ MIHÁLY, BALOGH TAMÁSNÉ közreműködésével.

1997-ben a Földmérési és Távérzékelési Tanszékkel közreműködve, diplomamunka keretében, megkezdtünk egy hosszadalmas munkát, a Botanikus Kert térinformatikai rendszerének kidolgozását.

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2006-2007-es években, a Kert jelentőségének elismeréseként, rendeletet adott ki a Botanikus Kert, mint természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról és kezeléséről. (34/2006. (VIII.1.) KvVM rendelet és 160/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet).

A Botanikus Kert növényanyagának fejlesztése elsősorban a Föld Botanikus Kertjeit 1788 óta összefogó Nemzetközi Magcsere útján történik. A Nemzetközi Magcsere fejlesztése minden résztvevő érdeke. Ezt részben a saját maggyűjtésünk fejlesztésével érhetjük el. (1. sz. melléklet). A Nemzetközi Magcsere keretében megrendelt, és a beérkezett magok elvetése, kikelése után, fajtól függően, 3-5 év alatt lehet kiültethető állapotú növényt felnevelni. A Nemzetközi Magcserét szolgáló maggyűjtések alakulását az 1. sz. mellékletben, a kiültetések alakulását a 2. számú mellékletben, a növényállomány fejlődését a 3. sz. mellékletben szemléltetjük. A Nemzetközi Magcsere, a magcseremagok folyamatos vetésének, a kikelő növények kiültethető állapotig való felnevelésének, kiültetésének, megóvásának, illetve ápolásának sziszifuszi munkája, és a növényállomány fejlődése a munkatársak Botanikus Kertbe vetett hitét, szorgalmát tükrözi. A kezdetektől mára ismertté vált a nevünk a világban: Hortus Botanicus Universitatis Soproniensis.

A természetes betelepülés is jelentős forrása a botanikus kerti növényállomány fejlődésének. A zuzmókból, mohákból (57 taxon), gombákból (74 taxon) és lágyszárú növényekből (több, mint 2000 taxon) természetes úton telepedett meg. (I. sz. képmelléklet: Egyes a Botanikus Kertben in situ őrzött növények.)

A Botanikus Kertben a természetes úton kialakult gyepszintben in situ 13 védett faj növényeit őrizzük. Erre ma már törvény is kötelezi a kert kezelőjét. A fenti növényekből több százezer található a Botanikus Kertben. Az Botanikus Kertben megtelepített, ex situ őrzött növényfajok száma: 134 taxon. (5. sz. melléklet). (II. sz. képmelléklet: Egyes a Botanikus Kertben megtelepített, ex situ őrzött védett, veszélyeztetett növények.)

A növények megőrzését és természetes úton történő betelepülését a gyepszint növényeinek kifejlődéséhez, virágzásbiológiájához alkalmazkodó természetszerű ápolások (kaszálás, sarlózás, gyomlálás) bevezetése, a fűnyírások korlátozása, és a magastarlós fűnyírások tették, illetve teszik lehetővé.

Ennek eredménye a védett növények többek között, a Cyclamen purpurascens (erdei ciklámen), Primula vulgaris (szártalan kankalin), Eranthis hyemalis (téltemető), Telekia speciosa (Teleki-virág), Crocus sp. (sáfrány fajok), és az Orchidaceae (kosborfélék) családjába tartozó fajok, valamint gombák, mohák stb. elterjedése, és több százezres példányszámú állományaik kialakulása a Botanikus Kert területén.

A Botanikus Kert változatos növényállományának köszönhetően élőhelyet biztosít számos állat számára is. (8. sz. melléklet)

A Botanikus Kertben Botvay Károly professzor által alapított egyetemi kezelésű meteorológiai észlelés folyt, mérőállomás működött, ami lehetővé teszi többek között a honosítások kiértékelését. A Botanikus Kert éghajlatát meghatározó földrajzi adatokat és klíma jellemzőket az 6. sz. mellékletben mutatjuk be.

A Botanikus Kertben különböző, múltidéző emlékek láthatók, így a legkiválóbb oktatók szobrai is megtalálhatók. (7. sz. melléklet: Emlékművek, szobrok a Botanikus Kertben.) Az elmúlt évek túlzott szobor-állítási igénye miatt, a szobrok helyett szeretnénk, ha emlékkövek, emlékpadok állítása kerülne előtérbe.

A Botanikus Kert fenntartását, fejlesztését szolgáló személyi állomány

Mint láttuk – 1836 óta mindenkor – a Botanikus Kert állapota, fejlődése a rendelkezésre álló személyzet, a munkaerő létszámától, szakértelmétől és nem utolsó sorban a történelem viharaitól függ.

1975-ben a Földművelésügyi Minisztérium – elismerve munkaerő hiányunkat a nemzetközi normáknak megfelelő 1 fő/hektárhoz képest – 5 plusz álláshelyet biztosított a Botanikus Kert számára. Kitartó, és szerencsés munkaerő-gazdálkodásunknak köszönhetően álláshelyeink száma 1995-re 17 főre emelkedett. Ez annak tulajdonítható, hogy a nyugdíjba menő, ill. eltávozó munkatársaink álláshelyét fiatal, kezdő kertészekkel úgy tudtuk betölteni, hogy a távozó dolgozók munkabér-keretére két kezdő kertészt alkalmaztunk. Az így kialakult összetartó közösségben olyan, a Botanikus Kert ügyéért tenni akaró, a munkáját szerető szakemberek dolgoztak, illetve dolgoznak, mint BORS GYULÁNÉ, NAGY FERENC, CSERNYI JÓZSEFNÉ, CSERNYI JÓZSEF, FÜZI MIHÁLY, CSISZÁR JENŐNÉ, CZEGLÉDI ISTVÁN, MAGYARNÉ NÉMETH BEATRIX, BAKK FERENCNÉ, CSUKA FERENC, TARJÁN TÜNDE, UDVAROS ZSOLT, SZŐKE SZILVIA, ROSZIK RÓBERT, MÁRKUSNÉ HART ÉVA, MESICS ILDIKÓ, CSERPES TAMÁS.

A Botanikus Kert 1974-től 2000-ig minden nyáron közel száz fő diákot foglalkoztatott. Ezt kezdetben egyetemi központi támogatásból, majd ennek elapadása után pályázatokból és bevételekből valósítottuk meg. A diákok foglalkoztatása, felügyelete nagy leterhelést jelentett a munkatársaknak (5-8 fős diák brigádok vezetése, a nyári szabadságok kivételének korlátozása, stb.). A diákok nyári foglalkoztatásával a Kert augusztus végére elérte a megfelelő ápoltsági szintet.

A Botanikus Kert szervezeti elhelyezkedése, és vezetése 1969-2008 között

A Botanikus Kert 1924-től 1969-ig és 1976-2008-ig általában önálló vezetővel, a Növénytani Intézet ill. tanszék mellett, annak segítsége és közreműködő munkája támogatásával működött:

KISS VILMOS LAJOS: 1924–1953, TUSKÓ FERENC: 1953–1956, VANCSURA RUDOLF: 1956–1963; BARABITS ELEMÉR: 1963–1967; VANCSURA RUDOLF: 1967-1969; KOCSÓ MIHÁLY: 1976-2008.

A Botanikus Kert 1969-ben az Erdőmérnöki Kar felügyelete alá került, és önállóvá tanszéki szintű intézményként működött. Vezetői: BARABITS ELEMÉR: 1969–1973, VANCSURA RUDOLF: 1973–1975 (1974 – 1975-ig a Kert közvetlen irányítója, gondnoka: KOCSÓ MIHÁLY.).

A tanszék munkatársai közül a szakmai munkában közreműködött: VANCSURA RUDOLF, aki az általa kidolgozott fejlesztési tervekhez igazodva, az 1988-ban történt nyugdíjba vonulásáig évente elkészítette a kiültetési részletterveket, AGÓCS JÓZSEF pedig a hagymás-gumós gyűjtemény létesítéséhez, a Kollégium-udvar telepítéséhez, és a sziklakertek háromszori felújításához, pótlásához nyújtott segítséget egészen a 2000-ben történt nyugdíjba vonulásáig.

GENCSI LÁSZLÓ, MÁTYÁS CSABA és BARTHA DÉNES, mint tanszék, illetve intézet-vezetők segítették a Botanikus Kert érdekeinek érvényesítését.

Az egyetemi átszervezések következtében 2008. január elsejével a Botanikus Kert a Növénytani Intézettől ismét az Erdőmérnöki Karhoz került. A Botanikus Kert irányítója: KOCSÓ MIHÁLY.

A Botanikus Kert támogatói

A Botanikus Kert munkáját segítők közül ki kell emelni SITKEI GYÖRGY akadémikus sokoldalú, önzetlen támogatását. SITKEI GYÖRGY professzor, az Egyetem Faipari Géptani Tanszékének vezetőjeként (1980–1996), majd nyugdíjba vonulása után is támogatta, illetve támogatja a Kertet. Az üvegházak felújításakor a kivitelezési munkák ellenőrzésével, a szerkezet-építéssel-, villanyszereléssel, gépészettel, fűtéssel kapcsolatos problémák megoldásában, és az árnyaló megtervezésében pótolhatatlan munkát végzett.

A világszerte ismert és elismert akadémikus, a botanika iránt is elkötelezett. Külföldi előadásai, turistaútjai alkalmával botanikus kerteket tekint meg, és eredeti termőhelyén keresi fel az adott helyre jellemző növényeket, különleges fákat. Gyűjtőútjairól számtalan herbáriumi anyagot, magot, növényt, növényfotót kaptunk és kapunk. Saját készítésű fotóin szakszerűen mutatja be a növények jellegzetességeit. Tökéletes minőségű képeit igényesen bekeretezve ajándékozza a Botanikus Kertnek. Gyűjtőútjait (pl. Észak- és Közép-Amerika, Ausztrália, Tasmánia, Új Zéland, Dél-Afrika stb.) rendszeresen megismétli.

Hiánypótló, önzetlen, Kertet támogató munkát sokan végeztek ebben az időszakban: DOÓR FERENC, Dunaföldvárról elszármazott honfitársunk – akit a sorsa Észak-Amerikába vitt –, kedvelt fenyője, a Sequoia sempervirens (tengerparti mamutfenyő) legészakibb származású csemetéit hozta el számunkra 1986-ban. Ezekből ma már szép példányokat láthatunk a Botanikus Kertben.

Kaptunk és kapunk szaporítóanyagot az Ausztráliában, Tasmániában, Izraelben, Venezuelában stb. élő magyaroktól is. BARABITS ELEMÉR, – volt botanikus kert vezető, aki munkájával, és magánfaiskolájának különlegességeivel világhírre tett szert – külső előadóként, és a fejlesztést támogató növény-adományaival segítette a Kertet.

BÖRCSÖK ZOLTÁN a Botanikus Kertbe természetes úton betelepült gombák felvételezésével, SZŰCS PÉTER a betelepült mohák felvételezésével, KIRÁLY GÉZA a Botanikus Kert térinformatikai rendszerének kidolgozásával, és annak folyamatos, jelenleg is folyó felépítésével segíti, támogatja a Kert fejlesztését.

A Botanikus Kert gazdag, változatos növényállománya miatt jelentős, védett madárállománnyal rendelkezik. A madárállomány védelme; költőhelyek, madáretetők, madáritatók rendbetartása a Botanikus Kert fontos feladata. Ebben a munkában segítettek, segítenek hallgatók; felvételezésekkel, megfigyelésekkel, odú-kihelyezésekkel, az odúk takarításával és a téli madár-etetésbe való besegítéssel. Mindez az Erdővédelemtani tanszék oktatóinak is köszönhető: KÁRPÁTI LÁSZLÓNAK, aki 1974-1991-ig, a Fertő-Hanság Nemzeti Park-i igazgatói kinevezéséig, és TRASER GYÖRGYNEK, aki 1991-től a mai napig példát mutatva vezette, illetve vezeti a hallgatók ezen tevékenységét e munkákat. (8. sz. melléklet: A Botanikus Kert fészkelő, és vonuló madarai.) (Az első madártani felvételezések 1950-ből, HARACSI LAJOS professzor idejéből származnak.)

A segítők munkája is bizonyítja, hogy számtalan botanikai, madártani, rovartani kutatási, feladatra ad lehetőséget a Botanikus Kert gazdag növényállománya.

A Botanikus Kert jelentőségét, fontosságát el nem ismerő hozzáállás, a szakszemélyzeti létszám leépítése, és a 35 év botanikus kert-vezetői tevékenységem alapján ma is aktuális, elgondolkodtató az amit ILLÉS NÁNDOR és MÁGOCSY DIETZ SÁNDOR mondott: jobban meg kellene becsülni kincsünket, a Botanikus Kertet, mint a szakoktatás eszközét. (Más országokhoz hasonlóan, ahol a botanikus kertek az oktatás, az ismeretterjesztés és a kutatás központjai.) A növénytani oktatás elősegítése érdekében szükség van a Botanikus Kertre - ezt már a Habsburg császári és királyi kamara is tudta és elvárta. Mindezek ellenére a közelmúltban és a ma a botanikus kertek támogatása egyre csökken.

Végül nem lehet meghatottság nélkül beszélni a Soproni Divisio által a Botanikus Kertnek nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásról. Az 1956-ban Kanadába menekült soproni tanárok és diákok, akiket a Brit-Kolumbia Egyetem fogadott be, mindig féltőn és aggódással érdeklődtek a Botanikus Kert helyzetéről, állapotáról, ügyeiről. Soproni látogatásaikon, illetve a soproniak kanadai látogatásain nem mulasztották el az ilyen irányú kérdéseiket feltenni, és a Botanikus Kert jelentőségét hangsúlyozni. A Botanikus Kert válságos időszakaiban ez erkölcsi támogatást jelentett számunkra, a Kert ügyét szolgálók számára. A legfontosabbat, a lehető legjobbat tették velünk: a Botanikus Kert jelentőségébe, fontosságába és különlegességébe vetett hitünket erősítették akkor, amikor a Kert ügyei méltatlanul mellékessé váltak.

Köszönjük támogatásaikat, a Soproni Divizió összefogását, a Botanikus Kertért Alapítvány létrehozását. (A szervezők: ÖTVÖS IMRE, PALKOVICS JÁNOS). A támogatást az oktatás, ismeretterjesztés érdekében a növények táblázására használjuk fel.

Meg kell köszönni a MABOSZ, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének, a botanikus kertek támogatása érdekében évek óta végzett tevékenységét. Ennek köszönhető, hogy az állami költségvetés keretébe tartozó botanikus kertek 2006-tól rendszeres, csak a kertek céljait szolgáló központi támogatást kapnak.

 

A Botanikus Kert feladatai

 

„A botanikus kertek olyan intézmények, amelyek nyilvántartott élőnövény-gyűjteményeket tartanak fenn a kutatás, megőrzés, bemutatás és az oktatás/ismeretterjesztés szolgálatában” (PETER WYSE JACKSON, 1999)

A botanikus kerti növényállomány fejlődésével a feladatok – az eredeti, alapításkori célkitűzésekhez képest – módosultak, bővültek.

Ezt is elismerte 1978-ban, majd 2006-ban és 2007-ben az országos természetvédelmi hatóság, kijelölve egyúttal az új feladatokat: A Botanikus Kertben természetes úton megjelent védett, veszélyeztetett növények in situ, valamint a betelepített védett, veszélyeztetett növények ex situ megőrzése, fenntartása is ilyen új feladat.

A Nemzetközi Szervezetek és egyezmények szintén kijelölték, kibővítették a Botanikus Kertek feladatait. A növénymegőrzésben, a fenntartható fejlődésben és a Természetvédelmi Világstartégiában (BGCS, 1989). Ezek szerint a botanikus kertek meghatározó szerepet kaptak, kapnak.

A Botanikus Kertek Világkonferenciája (Barcelona, 2004) 20 pontban foglalta össze a botanikus kertek 2010-ig elérendő céljait. A listát a Botanikai Világkonferencián (Bécs, 2005.) módosították, így annak végleges formája az alábbi:

A.) A növényi sokféleség megértése és dokumentálása:

1.) Széles körben hozzáférhető növénylista készítése az ismert fajokról, a világflóra megismeréséhez. (A botanikus kertek herbáriuma és élőnövény gyűjteménye hozzájárul a helyi, nemzeti és regionális növénylisták, flóraművek, monográfiák, stb. elkészítéséhez.)

2.) Összeállítások készítése az összes ismert növényfaj fenntartásáról.

3.) Modellek kidolgozása a növénymegőrzéshez és fenntartható használathoz, melyek szükségesek a legjobb gyakorlat kialakításához, a Biodiverzitás Egyezmény érvényesítéséhez.

B.) A növényi sokféleség megőrzése

1.) A botanikus kertek járuljanak hozzá nemzeti, regionális és nemzetközi megőrzési irányvonalak, tervek és kezelések kidolgozásához.

2.) A botanikus kertek járuljanak hozzá a növényi sokféleség szempontjából legfontosabb területek.

3.) A botanikus kertek járuljanak hozzá olyan technika kidolgozásához és gyakorlati alkalmazásához, ami támogatja a fenntartható kezelést és növényi sokféleség megőrzését a művelt területeken.

4.) A botanikus kertek járuljanak hozzá a veszélyeztetett fajok és populációk in situ megőrzéséhez és kezeléséhez, együtt dolgozva a védett területek kezelőivel és a közösségekkel: helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt. (5. sz. melléklet: In sit és ex situ őrzött növényeink.)

5.) A veszélyeztetett fajok 50%-ának fenntartása hozzáférhető botanikus kerti ex situ gyűjteményekben, beleértve a termesztett és génbanki növényi anyagot is, lehetőleg a származási országban. (5. sz. melléklet: In situ és ex situ őrzött növényeink.)

A fokozottan veszélyeztetett fajok (critically endangered – CR) 75%-a ex situ gyűjteményeinek kialakítása 2010-ig, lehetőleg a származási országban.

6.) A botanikus kertek támogatják, és részt vesznek a világ veszélyeztetett növényfajai 5%-ának visszatelepítési programjában.

7.) A botanikus kertek minden országban támogatják, és részt vesznek a gyógynövények, és a termesztett növények vadon élő rokonainak, és más, gazdaságilag értékes növények megőrzésében és kezelésében.

8.) Minden botanikus kert felmérést készít gyűjteményének lehetséges invazív fajairól, és kezelési tervet dolgoz ki rájuk vonatkozóan.

9.) A botanikus kertek hozzájárulnak a növényfajokat, növényközösségeket, élőhelyeket és ökoszisztémákat veszélyeztető 100 legfontosabb invazív fajra vonatkozó kezelési terv kidolgozásához.

C.) A növényi sokféleség fenntartható használata:

1.) A botanikus kertek minden országban részt vesznek a Washingtoni Egyezmény (CITES) nemzeti és nemzetközi szintű alkalmazásában: kutatás, oktatás és ismeretterjesztés, gyakorlati alkalmazások kidolgozása.

2.) A botanikus kertek támogatják a fenntartható gyakorlatot a vadon élő növények nemzetközi kereskedelmében kutatási, képzési, oktatási és ismeretterjesztési tevékenységeik által.

3.) Minden botanikus kert megfelelő eljárást dolgoz ki és alkalmaz a fenntarthatóan kezelt forrásokból származó növényi alapú termékek használatához és a fenntartható növényi források szükségességét terjesztő ismeretterjesztéshez.

4.) A botanikus kertek hozzájárulnak helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi programokhoz, amelyek a növényi források és a hozzájuk tartozó és fenntartásukhoz szükséges helyi ismeret, és gyakorlat megőrzését támogatják kutatási, oktatási, ismeretterjesztési és növénymegőrzési tevékenységeikkel.

D.) Az oktatás és ismeretterjesztés támogatása a növényi sokféleségről:

1.) Minden botanikus kert kommunikációs, oktatási és ismeretterjesztési programot készít, ami felhívja a figyelmet a növényi sokféleség és a működő ökoszisztémák fontosságára és hangsúlyozza a megőrzésükre irányuló tevékenységek szükségességét.

2.) A botanikus kertek hátteret biztosítanak a kommunikációs, oktatási, ismeretterjesztési feladatok ellátáshoz az alkalmazottaik továbbképzésével, vagy megfelelően képzett munkaerő alkalmazásával, ill. együttműködnek más azt biztosítani tudó szervezetekkel.

E.) Kapacitás kiépítése a növényi sokféleség megőrzéséhez:

1.) A növénymegőrzésben, kutatásban és oktatásban dolgozó botanikus kerti szakemberek számának megduplázása a fent ismertetett célok elérése érdekében.

A botanikus kertek programokat dolgoznak ki a képzésekhez és a kapacitásbővítéshez a növénymegőrzésben.

2.) A botanikus kertek részvétele a nemzeti, a regionális és nemzetközi szervezetek munkájában.

A fentieken felül, illetve azokkal összhangban a Botanikus Kertek a fejlesztés érdekében növényszaporításokat (elsősorban a Nemzetközi Magcsere keretén belül érkező szaporítanyagokból), valamint honosítási, fenológiai, virágzásbiológiai stb. megfigyeléseket végeznek.

 

A Botanikus Kert látogatása

A Soproni Botanikus Kert az ismereterjesztési, az oktatási feladatai, céljai elérése érdekében az alapításától kezdődően nyilvános, és mivel belépődíj nincs – a látogatási időn belül – szabadon látogatható.

A botanikzs kerti tájékoztatást szolgálja az Egyetem főportája mellett elhelyezett elektronikus információs tábla.

A Botanikus Kert honlapján (www.botanikuskert.nyme.hu) többek között az alábbiakat találhatják meg az érdeklődők:

 A Botanikus Kert története. (Eredeti dokumentációk elektronikus formában.)

 A Botanikus Kert adatai. (földrajzi-, termőhelyi-, meteorológiai adatok.)

 A Botanikus Kert növényei. (Rövid leírásokkal, képekkel.)

 Az oktatott növényfajok megjelenítése webes alapú térképen.

 Aktuális látnivalók.

 A Botanikus Kertben megfigyelt madarak.

 Emlékművek és szobrok a Botanikus Kertben. (Életrajzi adatokkal, képekkel, avatóbeszédekkel.)